Allergia kezelése | allergia tünetei
1135 Budapest, Jász utca 33-35.
06(1)800-9333, 06(30)633-09-61
  
Allergia kezelése
Allergia: Immunrendszerünk kóros reakciója bizonyos (általában ártalmatlan) anyagokra az un. allergénekre
Allergiavizsgálat.hu
Rendelőnkben részletes bőrgyógyászati és gégészeti szakorvosi vizsgálat és vérből végezhető allergiatesztek (Légúti és táplálék allergia, táplálék intolerancia) segítik az allergiás panaszokkal érkező páciensek célirányos kivizsgálását, hatásos kezelését.
Árak
  • Specifikus IgE: (allergiateszt vérből) Inhalatív panel 40 allergénnel:  19 000 Ft
  • Specifikus IgE: (allergiateszt vérből) Inhalatív panel 20 allergénnel:  16 000 Ft
  • Specifikus IgE: (allergiateszt vérből) Nutritív panel 36 allergénnel:  19 000 Ft
  • Specifikus IgE: (allergiateszt vérből) Nutritív panel 20 allergénnel:  16 000 Ft
Közérthetően az allergiáról
Légúti allergiás megbetegedések

Allergiás betegség hallatán a legtöbben talán a szénanáthára gondolnak. Valóban ez az egyik leginkább tisztázott hátterű allergiás megbetegedés, ennek megfelelően kivizsgálása is a legsikeresebb.

Szénanátha (orvosi nevén rhinitis allergica) esetén a légutakon át bekerülő allergének az orrnyálkahártyába ütközve helyi allergiás reakciót váltanak ki. Ez a reakció az IgE ellenanyagok közvetítésével gyorsan létrejön: az orrnyálkahártya úgynevezett hízósejtjeiből hisztamin szabadul fel, mely helyi vérbőséget, nyálkahártya-duzzanatot (orrdugulást) és fokozott váladékképzést (orrfolyást), viszketést okoz. A tünetek esetenként a szem kötőhártyáját is érintik, ilyenkor könnyezés, szemviszketés, a kötőhártya ereinek tágulata miatt a szem bepirosodása alakul ki.

A szénanátha magyar nevében benne rejlik, hogy ez esetben a leggyakoribb allergének a különböző növényi pollenek (virágporok). Ilyen esetekben a tünetek a növények virágzási időszakának megfelelően szezonális előfordulást mutatnak (ld. pollennaptár), az aktuális pollenhelyzetről a www.antsz.hu oldalon tájékozódhat). Szénanáthás tüneteket provokálhat az erősen allergizáló házipor-atka, a különböző állati szőrök, penészgombák. Ezekben az esetekben a tünetek az allergénnel való talákozáskor (házipor szennyezett illetve nedves, penészes helyiség, állat kontaktus) alakulnak ki, illetve fenti tényezők folyamatos megléte esetén egész évben fennállhatnak.

Szénanáthára hajlamosíthatnak, illetve annak tüneteit fokozhatják bizonyos helyi hajlamosító tényezők (orrsövény-ferdülés, orrpolypus), ezért a szénanátha kivizsgálásában az allergia vizsgálaton kívül fontos szerepe van az alapos gégészeti vizsgálatnak is. Szemtünetek esetén szemészeti vizsgálat is javasolt.
A tüneteket kiváltó allergén vizsgálatát leggyakrabban karcolásos (Prick) teszttel végzik.Hátránya, hogy mivel a tesztelés nem a klinikai tünetek helyén (orrnyálkahártya), hanem a bőr szövetében történik, előfordulhatnak álpozitív illetve álnegatív eredmények is. Mindezek ellenére a karcolásos teszt a páciens tüneteivel együtt értékelve máig is jól használható a szénanáthás tünetek kivizsgálásában. A másik lehetőség a leggyakoribb légúti allergének vizsgálata specifikus IgE teszttel. Ez a vizsgálat azt mutatja ki, hogy a páciens szervezetében képződtek-e az allergénnel szemben IgE típusú ellenanyagok. A specifikus IgE vizsgálat leletét is csak a tünetekkel összevetve lehet értékelni.
A szénanátha tüneteihez hasonló, orrdugulással, orrfolyással járó kórkép az ún. vasomotor rhinitis. Ennek diagnózisa az allergiás tényezők kizárása után lehetséges, jellemző rá hogy a tünetek hullámzó lefolyással egész éven át fennállnak.

Az alsó légutak legismertebb allergiás betegsége az allergiás aszthma (orvosi néven asthma bronchiale allergica). Főbb tünetei: rohamokban jelentkező köhögés, nehézlégzés, súlyosabb esetben légszomj. A tünetek hasonlóan a szénanátháéhoz az allergénnel való találkozás idején jelennek meg, de kezeletlen esetben, a folyamat önfenntartóvá válik. Az allergiás reakcióért itt is főképp az IgE közvetítette túlérzékenységi reakció a felelős, de a folyamat idültté válásával más immunológiai reakciók is bekapcsolódnak. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az aszthmának létezik egy öröklött (atopiás) hajlamon alapuló, ún. endogén formája is, mely előfordulhat önmagában, de kombinálódhat is az allergiás tünetekkel.

Vizsgálatok:
- Pulmonologiai vizsgálat és gondozás
- Karcolásos (Prick) teszt
- Specifikus IgE viszgálat
- Légzésfunkció, aspecifikus provokációs teszt.

A légutakat érintő heveny allergiás reakciók közül a legrettegettebb a szerencsére ritkán előforduló gégeödema, mely mindig a szervezet egészére kiterjedő, súlyos allergiás reakció részjelensége. Ilyenkor a gége nyálkahártyáján alakul ki heveny duzzanat, mely súlyos esetben a légutat teljesen elzárja, és orvosi beavatkozás nélkül fulladáshoz vezet. Enyhébb esetben hirtelen rekedtség, a torokban gombóc-érzés alakul ki, e figyelmeztető jelek esetén is sürgős orvosi beavatkozásra van szükség, a teljes légút-elzáródás megelőzősére. Leggyakoribb kiváltói egyes erősen allergizáló gyógyszerek (pl. penicillin, nem-szteroid gyulladásgátlók) illetve rovarcsípések (méh, darázs), ritkább esetben erősen allergizáló élelmiszer-allergének. A tüneteket megelőzhetik a bőrön csalánfoltok, valamint szemhéj-, arc- illetve nyelvduzzanat, de fenti tünetek nélkül is megjelenhet.
Gégeödéma esetén tilos bármiféle provokációs teszt végzése, diagnózisa a részletes kórelőzményen nyugszik, melyet alátámaszthatnak in vitro (főképp specifikus IgE vizsgálattal).

Bőrtünetekben megnyilvánuló allergiás reakciók

A bőrrel érintkező anyagok által kiváltott kórképek (kontakt allergia):
A bőrünkkel érintkező anyagok okozhatják a bőr helyi irritációját (pl. tisztítószerek, szervetlen olajok, oldószerek), de kiválthatnak allergiás válaszreakciót, allergiás kontakt dermatitiszt (régi nevén allergiás ekcémát) is. Ilyenkor az érintett bőrterület viszket, vöröses, heveny esetben apró hógyagocskákkal borított, nedvező. Az allergénnel történő ismételt érintkezés esetén a tünetek egyre erősödnek, sőt olyan bőrterületen is megjelenhetnek, amely közvetlenül nem is érintkezett az allergizáló anyaggal. Ez utóbbi jelenséget nevezzük az allergiás bőrreakció szóródásának. Az allergiás kontakt dermatitisz késői típusú allergiás reakció.
Ritkábban fordul elő, hogy bizonyos bőrrel érintkező anyagok az érintkezés helyén néhány perc múltán típusos csalánfoltot okoznak. Ez az úgynevezett kontakt csalánkiütés (urtika). Mindkét fenti reakciót rátevéses bőrteszttel (epikután vagy patch teszt) vizsgálhatjuk.

A kontakt bőrérzékenység egy különleges formája a fotokontakt reakció (kontakt fotoallergia). Ebben az esetben az allergizáló anyag önmagában nem vált ki bőrreakiót, de a nap UV sugarai hatására alleregénné válik, és kialakul a típusos viszkető bőrgyulladás. Ezt a reakciót az úgynevezett fotopatch teszttel vizsgáljuk, mely a rátevéses bőrpróba kombinációja megfelelő UV fény besugárzással. A fotokontakt reakció nem tévesztendő össze egyes gyógyszerek és kémiai anyagok fényérzékenyítő hatásával (pl. tetrán származékok, kátrány, stb.) Utóbbi esetben nem allergiás immunológiai reakcióról van szó, hanem arról, hogy az adott szer bőrünket érzékenyebbé teszi a napfénysugárzásra, azaz rövidebb idő alatt leégés, bőrkiütések alakulhatnak ki. A fényérzékenyítő hatás csak a napfénynek kitett bőrterületeken jelentkezik, míg a valódi fotokontakt reakció a kontakt ekcémához hasonlóan szóródhat, és a tünetek megjelenhetnek a napnak ki nem tett bőrterületeken is.

Mikrobás dermatitisz/ekcéma oka a bőr baktéium okozta vagy gombás betegsége, illetve a szervezetben lévő gyulladásos góc (fogászati, gégészeti, nőgyógyászati, epe- stb.). Ilyenkor a kórokozók egyes alkatrészei szerepelnek allergénként.

Tünetei:
Egy vagy több elszórt, kerek, gyulladt bőrterület hólyagcsákkal, viszketéssel. Kivizsgálás: bőrgyógyászati szakvizsgálat, szükség esetén laboratóriumi és gócvizsgálatok. Az antimikrobás kezelésre illetve a góc gyógyítására adott jó gyógyhajlam a diagnózist megerősíti.
A szervezetünkbe szisztémásan bejutó (szájon át, injekcióval) allergének is okozhatnak bőrtüneteket. A legismertebb talán az allergiás csalánkiütés (urtikária), amikor például valamely ételféleség elfogyasztása után 15-20 perccel a bőrön viszkető, vörös, duzzadt közepű, „vándorló” csalánfoltok alakulnak ki. Az allergiás reakció erősségétől függően a csalánfoltok mellett kialakulhat az arc, szemhéj, fülek, ajkak duzzanata is (Quincke oedema), de súlyos esetben (szerencsére igen ritkán) a folyamat átmehet gégéödemába is.
Gyógyszerek is okozhatnak hasonló bőrtüneteket, különösen bizonyos antibiotikumok és gyulladásgátló/fájdalomcsillapító készítmények.
A csalánkiütés kivizsgálása rendszerint igen bonyolult és hosszadalmas, mert egyrészt urtikária nem csak allergiás alapon alakulhat ki. Gyakran fordul elő például bizonyos vírusfertőzések kapcsán, gyógyszerszedés nélkül is. Másrészt a szervezetbe egy időben többféle anyag is bekerül, és sokszor nehéz azonosítani a "bűnöst".
A csalánkiütés kivizsgálása ezért mindig az előzmények részletes kikérdezésével kell hogy, kezdődjön, az allergiavizsgálatok (specifikus IgE, diéták, élelmiszer illetve adalékanyag provokáció) csak megfogalmazódott gyanú esetén lehetnek eredményesek.
A táplálékkal bekerülő allergének a bőrön ekcéma szerű bőrtüneteket is provokálhatnak, főképp atopiás személyeknél, ld. Megelőzhető-e az alkati ekcéma?, Allergiás-e az ekcémás gyermek?

A bőrt is érintő, súlyos, részben allergiás alapon kialakuló kórképek a Stevens-Johnson és a Lyell szindróma, melyek leggyakrabban bizonyos gyógyszerek szedése után alakulnak ki. Szerencsére igen ritkák. A Stevens-Johnson szindróma viszkető bőrkiütéseken kívül nyálkahártya tünetekkel (ajak, nemi szervek, végbél környéke) is jár, a Lyell szindróma pedig hólyagos bőrrekcióval, bőrleválással és elhalással járó, igen súlyos de nagyon ritka kórkép.

Allergiás tünetek a tápcsatornában

A fogászati beavatkozások kapcsán használatos anyagok elsősorban kontakt túlérzékenységet okoznak, kivizsgálására a kontakt dermatitiszéhez hasonlóan az epikután bőrtesztek használatosak. Vannak külön fogászati anyagokra kifejlesztett ún. fogászati allergénsorok, melyekkel az ilyen jellegű túlérzékenység tesztelhető.

Az orális allergia szindróma (OAS) bizonyos ételek (főképp zöldség és gyümölcsfélék) elfogyasztása után rövid időn belül (sokszor néhány perc után) lép fel. A tünetek jellegzetesek: a szájüregben, nyelven, garatban viszketés, bizsergés jelentkezik, az ajkak, a nyelv megduzzadnak, ritkábban hasi görcsök jelentkeznek. Ritkán de kialakulhat gégeduzzanat sőt, anafilaxiás reakció is.

Az OAS elôfordulása a pollenallergiások között gyakoribb (a pollenallergiások 3-5%-át érinti), és oka bizonyos pollenek és egyes élelmiszer-antigének közti keresztreakció. Leggyakoribb a nyírfapollen-alma, valamint a parlagfű-görögdinnye keresztreakció.
Az OAS kivizsgálásában elsőrendű a páciens részletes kikérdezése, pollenérzékenység illetve egyéb allergiás panaszok feltárása. A korábbi allergiatesztek eredménye alapján az ismert keresztreagáló anyagok kerülése javasolt. Kérdéses esetben segíthet a légúti és táplálék allergének irányáben végzett specifikus IgE vizsgálat is.

Táplálékallergia

A táplálékallergia önmagában egy teljes cikk terjedelmére volna jogosult itt csak a legfontosabb szempontok összegzésére szorítkozhatunk. A tápanyagok a tápcsatornából kerülnek felszívódásra. Az elfogyasztott táplálékból szervezetünk több lépcsőn keresztül bontja le a felszívódásra kerülő tápanyagokat, ezért azok felszívódását számos tényező befolyásolja. Ilyen tényezők az elfogyasztott táplálék összetétele, az emésztési folyamatokban résztvevő szervek (fogazat, gyomor, epehólyag, máj, belek) állapota, az emésztőnedvek mennyisége és összetétele (gyomorsav, emésztőenzimek, epesavak, bélnedv), és nem utolsó sorban a hatalmas összfelszínű emésztőfelület (a bélbolyhok összességének) állapota. E tényezők összessége befolyásolja az úgynevezett felszívódási viszonyokat, melyek meghatározzák, hogy egy egyénnél az elfogyasztott táplálékból, milyen anyagok, és milyen mennyiségben kerülnek a véráramba. Egészséges egyénnél, normál emésztési folyamat esetén felszívódó anyagok nem okoznak allergiás reakciót. Az emésztési- felszívódási folyamat zavara, vagy éretlensége (csecsemőkor) esetén olyan nagyobb molekulák is a véráramba kerülhetnek, melyek allergiás hajlam esetén túlérzékenységi reakciót (ételallergiát) válthatnak ki.

Fentiek miatt érthető, hogy csecsemő és kisgyermekkorban miért magasabb a táplálékallergia aránya. Felnőttkorban elsősorban az úgynevezett atopiás alkatú egyének, illetve a pollenallergiások közt gyakoribb a táplálékallergia (ld. keresztallergiák). Fontos tudni, hogy az elfogyasztott táplálék nemcsak allergiás alapon okozhat tüneteket. Ilyen pl. egy cukorbontó enzim hibáján alapuló tejcukor intolerancia, vagy az autoimmun betegségek közé sorolandó glutén-szenzitív enteropátia (a köznyelvben lisztérzékenység) is.

A felszívódó allergének tüneteket válthatnak ki a tápcsatornában: az evést követő 10-30. percben megjelenő teltségérzés, puffadás, esetenként hányás, alhasi görcsök vagy híg, vízszerű hasmenés, mely órákon át tarthat, majd hirtelen visszafejlődik.

Az emésztőrendszeri tüneteken kívül jellegzetesek a bőrtünetek, csalánkiütés vagy ekcémaszerű bőrelváltozások (ld. A szervezetünkbe szisztémásan bejutó (szájon át, injekcióval) allergének is okozhatnak bőrtüneteket)
Ritkábban táplálékallergiában is előfordulhatnak légzőrendszeri tünetek is: orrfolyás, tüsszögés, asztmás jellegű köhögés. Megemlítendő, hogy számos táplálékallergiás beteg egyúttal pollenallergiában is szenved. Az együttes érzékenységet az ún. keresztreakciók (az egyes anyagok felszínén található hasonló tulajdonságú fehérjék) magyarázzák. Szerencsére igen ritkán a táplálékkal bejutó allergének kiválthatnak súlyos allergiás reakciót, anafilaxiás sokkkot is.
A táplálékallergia kivizsgálásának első és legfontosabb lépése a részletes kórelőzmény felvétele. Célszerű a betegnek étrendi és tüneti naplót vezetnie, amely szintén segíthet a diagnosztizálásban. Bizonyító ereje természetesen csak a különböző allergiatesztek és az anamnézis során felvett adatok együttes pozitivitásának van. Az allergiatesztek közül a karcolásos bőrteszt, a szérum össz-IgE, illetve az ún. allergén specifikus IgE-szintek, egyes esetekben a specifikus IgG szintek meghatározása nyújthat segítséget. Az elvonásos és terheléses diéták nagyfokú orvos-beteg együttműködést és szoros megfigyelést igényelnek. A legbiztosabb diagnosztizáló módszer a per os provokációs próba csak tünetmentes páciensnél, kórházi körülmények között végezhető.

Jó tudni, hogy nagyon ritka, hogy egy személy 2-3 ételnél többre legyen allergiás.

A szervezet egészét érintő (szisztémás) allergiás reakciók

Súlyos allergia esetén a szervezetbe bármely módon bekerült allergén az egész szervezetet érintő, úgynevezett szisztémás allergiás reakciót válthat ki.

Korai allergiás válasz esetén ilyenkor anafilaxiás reakció: hirtelen értágulat miatt vérnyomásesés, eszméletvesztés; hörgőgörcs és gégeödéma miatt nehézlégzés, gyorsan kifejlődő keringési és légzési elégtelenség alakul ki. Az állapot gyors orvosi beavatkozás nélkül halálos.
Főképp késői típusú immunválaszon alapuló szisztémás allergiás reakciók, a szerencsére igen ritka, jellegzetes bőr- és nyálkahártyatünetekkel járó Stevens-Johnson és Lyell szindromák, melyek halálozása még a mai orvostudomány mellett is igen magas.

Gyógyszerallergia

A gyógyszerallergiáról a gyógyszerek okozta tünetek sokfélesége, és a számos téves közhiedelem miatt érdemes külön is szót ejteni.

Gyógyszerallergiának csak az adott gyógyszer okozta, valódi allergén-antigén kölcsönhatáson alapuló tüneteket nevezzük. A gyógyszerek által más módon okozott tünetek neve gyógyszer-mellékhatás. A gyógyszerallergia tünetei lehetnek helyiek (pl. egy bőrbetegség kezelésére használt kenőcs okozhat kontakt dermatitiszt), vagy általánosak. Allergia esetén a szisztémásan (szájon át, végbélkúp formájában, injekciósan vagy a légutakon keresztül (orrspray, inhalátorok)) bejutó gyógyszerek kiválthatnak különböző bőrtüneteket: csalánkiütés, különböző bőrkiütések, súlyos esetben Stevens-Johnson vagy Lyell szindróma. A bőrtünetek mellett vagy azoktól függetlenül okozgatnak arc- és végtag duzzanatot, orális allergia szindrómát, bélpanaszokat, légzőszervi, ízületi vagy egyéb belszervi tüneteket egyaránt. Súlyos esetben gégeödéma vagy akár anafilaxiás sokk is kialakulhat.

Az egyik legérdekesebb gyógyszerallergiás bőrtünet az úgynevezett fix exanthaema, mely esetén a gyógyszerbevétel után néhány órával mindig azonos bőrterületen vöröses folt esetleg hólyag jelenik meg, mely barnásszürke folt hátrahagyásával gyógyul. Az ismételt gyógyszerszedéskor a barna foltok ismét kivörösödnek, illetve új foltok jelennek meg. Többszörösen ismétlődő gyógyszerszedés esetén kiterjedt bőrtünetek alakulhatnak ki, illetve a folyamat súlyos allergiás reakcióba fordulhat át.

A gyógyszer allergia kivizsgálása mindig nehéz feladat elé állítja az orvost és a pácienst is. Először azt kell eldönteni, hogy a panaszolt tünet és a gyógyszerszedés között feltételezhető-e összefüggés, és a tünet allergiás alapú lehet-e. Ezért minden esetben a legfontosabb a részletes kórelőzmény felvétele.

Az allergia-tesztek - korai típusú reakciók esetén spcifikus IgE vizsgálat, késői reakció esetén ún. LTT teszt – csak pozitív esetben értékelhetők. Ez azt jelenti, hogy pozitív eredmény megerősíti az adott gyógyszerre való túlérzékenység gyanúját, de a negatív lelet nem zárja ki a gyógyszerallergiát. Ennek az az oka, hogy a gyógyszerek szervezetünkben számos molekuláris átalakuláson mennek át, és az allergia-tesztek nem tudják vizsgálni az összes átalakulási terméket (metabolitot).
Bizonyos esetekben a betegen végzett bőrtesztek is használhatók a gyógyszerérzékenység kimutatására. A Prick teszt (karcolásos bőrpróba) alkalmazásakor azonban súlyos allergiás reakció léphet fel, emiatt egyre ritkábban, és csak kórházi körülmények között végezzük. A kevésbé veszélyes epikután teszteket a kontakt túlérzékenység kimutatására kontakt dermatitisz és fotoallergiás reakció esetén használhatjuk.

A legveszélyesebb a drogprovokációs teszt (DPT), melyet kizárólag intézetben végeznek szigorú szabályok és javallat mellett, például, ha a kórelőzmény alapján nem egyértelmű az allergia, biztos gyógyszerérzékenység esetén hasonló hatású szer tesztelésére, keresztallergia kizárására, amennyiben a gyógyszerre nagy szükség van. Elvégzése tilos súlyos betegségben szenvedőknél, terheseknél, illetve ha a betegnél korábban súlyos gyógyszerallergiás reakció zajlott.
Allergiavizsgálat
In vitro - laboratóriumi körülmények között, vérmintából végzett - vizsgálatok

Össz IgE szint meghatározás
A vérben keringő IgE típusú ellenanyagok össz-szintjének meghatározása, tekintet nélkül arra, hogy milyen allergén ellen termelődnek. Emelkedett össz. IgE szint lehetséges fennálló allergiás tünetek esetén és anélkül is. Atopiás alkatú egyének összIgE szintje gyakran emelkedett, akkor is ha ekcémájuk éppen tünetmentes.

Allergén-specifikus IgE szint meghatározás
Ezzel a teszttel az I. (azonnali) típusú allergiás rekciók vizsgálhatók. Azt mutatja ki, hogy a páciens szervezetében képződtek-e az allergénnel szemben IgE típusú ellenanyagok. A vizsgálat előnye, hogy a pácienst nem terheli (egyszerű vérvétel szükséges hozzá) és tünetes időszakban, illetve antihisztamin gyógyszer szedése mellett is elvégezhető. Hátránya, hogy a kapott eredmény nem mindig áll párhuzamban a klinikai tünetekkel. Az allergiás folyamat összetett, és az a tény, hogy egy allergénnel szemben magasabb ellenanyag szint mutatható ki, még nem jelenti egyértelműen azt, hogy az tünetekben meg is nyilvánul. Másrészről ezzel az eljárással csak a vérben keringő ellenanyagokat lehet kimutatni, előfordulhat, hogy ezek szintje átmenetileg a vérben a kimutathatóság értéke alá csökken, ilyenkor álnegatív leletet kaphatunk. Fentiekből érthető, hogy a specifikus IgE vizsgálat leletét csak a tünetekkel összevetve lehet értékelni.

Specifikus IgG tesztek
Ilyenkor a károsodott vagy még éretlen (újszülött és csecsemőkor) bélfalon át a véráramba jutó anyagok ellen képződött IgG típusú ellenanyagok szintjét vizsgáljuk. A vizsgálatot általában a specifikus IgE teszthez hasonlóan úgynevezett panelekben végzik, a páciens életkorának, tüneteinek és táplálkozási szokásainak megfelelően kialakított élelmiszer-sorokkal. Csecsemőkorban felmerülő táplálék-érzékenység (pl. tej, tojás, szója) gyanújakor a specifikus IgE vizsgálat mellett feltétlenül érdemes ezt a típusú vizsgálatot is elvégezni, mert az éretlen bélfalon, könnyebben jutnak át a nem megfelelően elbontott tápanyagok, főképp nem megfelelő táplálás, esetleg gyulladásos bélbetegség együttes fennállása esetén.

LTT teszt - lymphocyta transzformációs teszt
Ezt a vizsgálatot leggyakrabban gyógyszerérzékenység igazolására végzik. A vizsgálat során a betegből vérvétellel nyert fehérvérsejteket a kérdéses allergén (gyógyszer) jelenlétében 5-7 napig tenyésztik. Túlérzékenység esetén a fehérvérsejtek jellegzetes átalakuláson mennek keresztül, melyet izotóp segítségével mérnek. A vizsgálat érzékenysége 70 % körüli, vagyis pozitív esetben az allergia kimondható, de ha a teszt eredménye negatív, az nem zárja ki az allergiát. Ennek oka részben az, hogy a gyógyszerek a hatóanyagon kívül más, ún. segédanyagokat is tartalmaznak, valamint a hatóanyagok a szervezetben többféle bomlástermékre bomlanak, melyek mind önmagukban is okozhatnak allergiás tüneteket. A vizsgálat hátránya továbbá, hogy bonyolult, költséges, speciális felszereltséget és szakértelmet kíván, ezért csak kevés laboratóriumban végzik.

In vivo - közvetlenül a páciensen - végzett vizsgálatok

Karcolásos (intrakután vagy Prick) teszt
Az egyik legrégebben használt allergia vizsgálati teszt. Lényege, hogy a gyanúba került allergén anyagokat a bőrre cseppentik, majd egy tű segítségével a bőr rétegei közé juttatják (karcolják). Az így bekerült anyag, amennyiben a szervezet túlérzékeny vele szemben, gyorsan (átlag 15-20 percen belül) aktiválja az I. típusú (IgE közvetítette) allergiás válaszreakciót, és a karcolás környékén viszkető bőrpír, duzzanat alakul ki. A teszt csak negatív és pozitív kontroll mellett értékelhető. A negatív kontrollban fiziológiás sóoldatot, a pozitív kontrollban hisztamint karcolnak a bőr alá. Normál esetben a negatív kontroll környékén nem alakul ki válaszreakció, míg a pozitív kontroll környékén típusos vörös-duzzadt (csalánfoltszerű) bőrelváltozás jelenik meg.

Ez a teszt jól alkalmazható légúti allergének és rovarcsípés allergia kimutatására, élelmiszer túlérzékenységben értéke kétséges. Előnye, hogy gyorsan eredményt ad, 20 perc múlva az eredmény leolvasható. Hátránya, hogy kivitelezése kissé kellemetlen, illetve az alábbi esetekben nem végezhető:
- a kórelőzményben szereplő anaphilaxiás reakció, gégeödema, allergiás eredetű nehézlégzés, kiterjedt, ödémás csalánkiütés esetén
- ha a pácines antihisztamin illetve belső szteroid, citosztatikus illetve immun-módosító kezelésben részesül
- fennálló kiterjedt/súlyos allergiás tünetek esetén (kiterjedt allergiás ekcéma, csalánkiütés, aszthmás tünetek, súlyos szénanáthás panaszok)
- terhességben

Rátevéses (epikután vagy patch) bőrteszt
Rátevéses bőrpróbát elsősorban a bőrrel érintkező anyagok által kiváltott bőrreakciók (kontakt dermatitisz/ekcéma) vizsgálatára végzünk. A vizsgálattal elsősorban a késői típusú (IV. típusú allergiás válaszon alapuló) bőrrekciókat teszteljük. A vizsgálat menete: a hát bőrére a vizsgált allergénekkel átitatott kis lapocskákat ragasztunk. A lapocskákat 24 óra múlva távolítjuk el (addig leázniuk, elmozdulniuk nem szabad!), a helyüket megjelöljük a későbbi leolvasás megkönnyítésére. Az eredményt (bőrreakciót) a felragasztáshoz képest 48 és 72 óra (2 illetve 3 nap) múlva olvassuk le. Bizonyos allergéneknél szükség van további megfigyelésre, 5 illetve 7 napos leolvasásra is. Pozitív esetben az allergén anyag bőrrel való érintkezése helyén és környékén viszkető, ekcémára jellemző bőrgyulladás alakul ki.

A tesz előnye nagyfokú megbízhatósága, hátránya nehézkes kivitelezése, és a többszöri leolvasás szükségessége. A teszt nem végezhető belső szteroid, immunmodulátor vagy antihisztamin gyógyszerek szedésekor, ha vizsgált terület nem tünetmentes, illetve ha az szteroid vagy immunmodulátor kenőcsökkel kezelt. Az epikután tesztet ritkábban a bőrrel érintkező anyagok által kiváltott csalánkiütés (ún. kontakt urticaria) vizsgálatára is használjuk. Ez esetben korai reakciót vizsgálunk, az allergént tartalmazó lapocska felragasztása után 20, 40 illetve 60 perccel is leolvasást végzünk. Pozitív esetben a felragasztott allergén körül a bőrön típusos csalánkiütés alakul ki.
A photo-patch teszt a kontakt fényérzékenység vizsgálatára szolgál . A feltételezetten bőrérzékenységet okozó anyaggal átitatott lemezkéket a hát két különböző helyére helyezik 48 órára, majd az egyik területet enyhe bőrpírt okozó nap- vagy ultraibolya sugárzásnak teszik ki . Ha a próba pozitív , a fénynek kitett területen hólyagképződéssel járó , kifejezettebb reakció észlelhető.
A rátevéses bőrpróba speciális alkalmazása az úgynevezett atopy patch teszt. Ennek során atopiás dermatitiszben szenvedő pácienseknél vizsgáljuk légúti vagy táplálék allergének szerepét a bőrtünetek súlyosbodásában.

Diéták mint vizsgálati módszerek
A táplálékok okozta allergiás vagy intolerancián alapuló tünetek/betegségek kivizsgálása az egyik legnehezebb feladat. A vérből végzett tesztek eredménye nem mindig áll párhuzamban a tünetekkel, illetve nem minden táplálék-allergénre dolgoztak ki vértesztet.

Ilyen esetekben lehet szerepe az alábbi módszereknek:

Tápláléknapló:
Igen hasznos és költségmentes módszer az élelmiszerekkel összefüggő tünetek vizsgálatában, elsősorban a korai reakciók esetén (csalánkiütés, hasmenés). Hátránya, hogy nagyfokú rendszerességet igényel a pácienstől.

Lényege:
a páciens egy erre rendszeresített naplóban időponthoz kötötten feljegyzi minden étkezését (a főétkezések közötti „nassolást”, italfogyasztást is). Az ételek részletes leírására van szükség (pl. nem csak „pizza” hanem: pizza Margherita vagy tenger gyümölcsei pizza, stb.) A napló egy másik rovatában (vagy akár egy másik ugyanolyan naplóban), szintén időponthoz kötötten feljegyzi tünetei megjelenését és erősségét. A két rovatot illetve naplót néhány hetes periódus után összevetjük, és ennek alapján választjuk ki a továbbiakban részletesen vizsgálni kívánt élelmiszereket.

Elvonásos diéta:
Ha egy vagy két élelmiszer kerül gyanúba, ennek elhagyása után vizsgáljuk a tünetek változását. Pl. tej esetén a tejtermékek, és a tejet nyomokban is tartalmazó élelmiszerek szigorú elhagyása után néhány héttel vizsgáljuk a korábbi panaszok (hasmenés, bőrtünetek) változását. Amennyiben egyértelmű javulás következik be, és más tényezők (gyógyszerelés, egyéb pl. hurutos betegségek lezajlása, védőoltás, stb.) közben nem változtak ez indirekt utal az élelmiszer kóroki szerepére. Megerősítésként vizsgálható a táplálék visszaadása, és ennek kapcsán az eredeti tünetek ismételt megjelenése. A vizsgálat kivitelezése és értékelése nehézkes, hiszen jelen világunkban az összetett, gyári készítésű élelmiszerek miatt körülményes egy élelmiszert teljesen kihagyni a táplálkozásból, valamint a vizsgált időszakban a többi környezeti tényezőnek viszonylag állandónak kell lennie.

Terheléses vagy hozzáadásos diéta:
Amennyiben a fenti módszerek egyikével sem sikerül közelebb jutni a tüneteket kiváltó élelmiszer(ek)hez, megkísérelhető az ún. terheléses vagy hozzáadásos diéta. Ebben az esetben a páciens meghatározott ideig (általában 3 nap) csak alacsony allergéntartalmú táplálékot fogyaszt (pl. főtt rizs, főtt burgonya, víz) ez az úngynevezett null-diéta. Amennyiben tünetei megszűnnek lépcsőzetesen kerülnek bevezetésre a különböző élelmiszerek, a kevésbé erős allergénektől az erősebben allergizáló tápanyagok felé haladva, naponta 1 új ételféleség bevezetésével. Amennyiben a típusos tünetek megjelennek, a legutóbb bevezetett táplálékot el kell hagyni, majd néhány nap várakozás után, tünetmentesség esetén a táplálékok hozzáadása folytatódhat. A vizsgálat során csak natív (adalékanyagot, fűszereket nem tartalmazó táplálékok fogyaszthatók). A vizsgálat végén megkísérelhetjük az adalékolt élelmiszerek bevezetését is, de tudnunk kell, hogy pl. egy egyszerű bolti kenyér is több mint tízféle adalékot tartalmazhat!!! Ez a vizsgálat a pácienstől igen nagy együttműködést kíván, végzése csak kitartó együttműködés esetén lehet sikeres.

Provokációs tesztek
Provokációs teszteknél a vizsgált allergént a bejutás szokásos módján (elsősorban a tápcsatornán keresztül) bejuttatjuk a páciens szervezetébe, és megfigyeljük, hogy megjelennek az allergiás reakcióra jellemző tünetek. Ez a vizsgálati módszer igen kockázatos (minden esetben magában rejti a generalizált, heveny allergiás reakciók lehetőségét), ezért kizárólag kórházi körülmények között, intenzív ápolás feltételeinek megléte mellett, nagyon indokolt esetben végzik. Gyógyszer provokáció drogprovokációs teszt (DPT), kizárólag kórházi körülmények között, erre felkészült intézményben végezhető, szigorú szabályok és javallat mellett. Indokolt lehet például, ha a kórelőzmény alapján nem egyértelmű az allergia, az in vitro tesztek eredménye bizonytalan vagy negatív, és a gyógyszer szedése a páciens számára életfontos. Használatos még ismert gyógyszerérzékenység esetén hasonló hatású másik gyógyszerrel való keresztallergia tesztelésére is. Elvégzése tilos súlyos betegségben szenvedőknél, terheseknél, illetve ha a betegnél korábban súlyos gyógyszerallergiás reakció zajlott.

Élelmiszer illetve adalékanyag provokáció:
Amennyiben a többi allergiateszt és a diétás eljárások sem hoznak eredményt, megkísérelhető a gyanúba került élelmiszerekkel illetve élelmiszer adalékokkal végzett provokációs teszt, természetesen kórházi körülmények között. Ilyenkor „nulldiéta” mellett a gyanúba került anyagok meghatározott adagját szájon át adják be a páciensnek és figyelik az allergiás reakció létrejöttét. A vizsgálat csak tünetmentes, páciensnél végezhető és fontos, hogy a vizsgálat előtt 4 nappal (96 órával) a beteg ne szedjen triciklikus antidepresszánsokat (kedélyjavítók), antihisztaminokat (allergia ellenes szerek) és béta-agonistákat (szintén allergia ellenes szerek). A megfigyelés a tünetek megjelenéséig vagy tünetmentes esetben legalább két napig tart.

Alternatív allergia vizsgálatok
Tekintettel az allergiás betegségek összetett jellegére, és egyes esetekben az allergén azonosításának nehézkességére, sokan fordulnak az alternatív medicinához (értsd nem hagyományos, „nyugati” típusú orvoslás) allergiás vagy annak vélt panaszaik kórismézésére, kezelésére. Mivel én ezen módszerekben nem vagyok jártas, előnyeiket és hátrányaikat összevetni nem tudom, és nem is tisztem. Megemlítést egy mostanában terjedő, és nem csak az allergológiában használatos eljárásról, a biorezonanciáról tennék. Az eljárás elve, hogy minden atomnak egyedi rezgéskibocsájtása van, és a rezgés akkor is jellemző lesz rá, ha molekulákba rendeződik, a molekulák szövetekké, a szövetek szervezetté állnak össze. A vizsgálat során e rezgéseket vezetik (az EKG-hoz hasonló módon) egy komputerbe, és a számítógép specifikus hullámok képében képes megkülönböztetni az egészségestől eltérő rezgéseket. Az eljárásról még nincsenek széles körű összehasonlító vizsgálatok, így egyelőre azt mondhatjuk, hogy eredménye ráirányíthatja a figyelmet egy-egy allergén kóroki szerepére. Célszerű azonban az eredményt egyéb fent felsorolt valamely eljárással megerősíteni, illetve az allergén elhagyása után (amennyiben az elhagyható, pl. élelmiszerek) a tünetek változását értékelni.
Pollennaptár
pollennaptár
Allergiás keresztreakciók
Pollenek Keresztreagáló élelmiszer
Parlagfű Görögdinnye, sárgadinnye, uborka, cukkini, tök, gesztenye, banán, paradicsom
Nyírfa Gyümölcs: alma, körte, cseresznye, meggy, szilva, őszibarack, sárgabarack, kivi, kókuszdió
Olajos magvak: mogyoró, avokadó, dió, mandula
Zöldség: paradicsom, sárgarépa, zeller, burgonya, petrezselyem, hagyma
Gabonapollenek Gabonalisztek
Fűpollen (pázsitfüvek) Burgonya, zöldborsó, bab, búzaliszt, rozsliszt, görögdinnye, sárgadinnye, narancs, fehérrépa, földimogyoró, szója, paradicsom, tamarin, szentjánoskenyér
Fekete üröm Zöldség: sárgarépa, zeller, petrezselyem, paradicsom, paprika, burgonya, articsóka, uborka
Gyümölcs: alma, kivi, dinnye, mangó
Fűszerek: kamilla, kömény, chili, koriander, kapor, ánizs, szerecsendió, bors, mustármag, borsmenta, bazsalikom, majoranna, oregano
Egyéb: napraforgó, méz
Egyéb légúti allergének Keresztreagáló élelmiszer
Háziporatka Rák, tenger gyümölcsei
Madártoll Tojás, szárnyashús
Táplálékallergének Keresztreagáló táplálék allergén
Őszibarack Sárgabarack, banán, szilva, guava
Kesudió Kakaó, kávé
Kapor Zeller, banán
Diófélék Szezámmag, búza, rozs, mák, mogyoró
Mogyoró Dió, mandula, egyéb olajos magvak
Alma Burgonya, sárgarépa, zeller, narancs, mogyoró
Fokhagyma Vöröshagyma, spárga
Zöldborsó Egyéb hüvelyesek (bab, lencse)
Sárgarépa Zeller, ánizs, alma, burgonya, rizs, avokadó, ananász
Tehéntej Marhahús, szója, más állati tej (kecske, juh)
Tojás Tyúkhús, egyéb szárnyas tojás illetve szárnyashús
Szója Bab, borsó, lencse, földimogyoró, tehéntej
Banán Uborka, dinnye, őszibarack, kapor
Uborka Banán, dinnye, tök
Káposzta Karfiol, brokkoli
Zeller Kapor, alma, sárgarépa
Egyéb allergén Keresztreagáló anyagok
Latex (elterjedt gumialapanyag) Gesztenye, banán, spenót, avokadó, citrusfélék, kivi, mangó, füge, parlagfű pollen
Nézzen szét nálunk
Képgaléria
Hírek és újdonságok
Friss blog posztok
2022. Szeptember 30.
Az október a női egészség hónapja! Célünk, hogy felhívjuk a figyelmet a nőket érintő daganatos megbetegedésre. Fontos, hogy legalább évente részt vegyenek szűrővizsgálatokon, amelly
2022. Augusztus 09.
A dobhártya fontos szerepet tölt be a fülben. Ha megsérül, károsodhat a hallás. A dobhártya egy vékony szövetréteg, amely elválasztja a középső fület és a külső hallójáratot. Ez a
2022. Augusztus 04.
Ha könnyezés nélkül tapasztalunk kellemetlen érzést a szemünkben, akkor felmerülhet a kérdés, hogy allergiásak vagyunk-e vagy „száraz szem” szindrómánk van-e. Habár ez a két állap
Hétfő   
08:00 - 16:00
Kedd   
08:00 - 16:00
Szerda   
08:00 - 16:00
Csütörtök   
08:00 - 16:00
Péntek   
08:00 - 16:00
Szombat - Vasárnap   
Zárva
  
  +36 1 / 800 9333
  +36 30 / 633 0961
  1135 Budapest, Jász u. 33-35.