Allergia kezelése | allergia tünetei
1135 Budapest, Jász utca 33-35.
06(1)800-9333, 06(30)633-09-61
  
Életre szóló szervkárosodás COVID-19 következtében

A SARS-CoV-2 elsődleges célpontja a tüdő, a COVID-19-ben szenvedő betegek halálozásának fő oka pedig a hipoxiás légzési elégtelenség. Bár az érintett betegek többsége felépül az akut fertőzésből, sokan továbbra is szenvednek különböző szerveket, elsősorban a tüdőt érintő késői szövődményektől.

A COVID-19 betegség tartós tüdőkárosodást okozhat. Míg a COVID-19 betegséggel kapcsolatos halálesetek nagyszámban idősebb embereknél fordultak elő, a tüdőt érintő szövődmények gyakoriak még a betegséget túlélő fiatalok körében is.

Chicagóban, Bécsben és Kínában is volt fiatal túlélő, akiknek tüdőtranszplantációra volt szükségük COVID utáni fibrózis miatt. A tüdőfibrózis során a tüdőben lévő szövetek hegesednek, vastagodnak és merevvé válnak. Emiatt a léghólyagocskák falában romlik a gázcsere, a tüdő kapacitása csökken, rugalmatlanná válik, romlik az oxigénellátottság, mely légszomjhoz és többszervi károsodásához vezethet azáltal, ahogy csökken az oxigén szintje a véráramban, mivel nem kap elegendő oxigént a szervezet.

Annak ellenére, hogy a legkorábbi koronavírussal kapcsolatos jelentések azt mutatták, hogy a fiatalabbaknál kisebb a kockázata a COVID-19 betegség súlyos szövődményeinek, újabb eredmények ellentmondanak ennek a vélekedésnek.

 

Post-Covid tüdőfibrózis oka

A tüdőfibrózis a krónikus vérellátás csökkenésének, valamint a szöveti gyulladásnak tulajdonítható, ami több tényező kombinációjából járulhat hozzá a COVID utáni fibrózis kialakulásához. A NYU Langone Transzplantációs Intézetének igazgatója szerint előfordulhat, hogy a koronavírus fertőzés következtében vérrögök keletkeznek, amelyek megakadályozzák, hogy a vér a tüdő bizonyos szegmenseibe eljusson. Egy másik lehetőség szerinte az, hogy a szervezet immunválasza a vírusra gyulladásos „törmeléket” hoz létre, amely lerakódik az erekben. Az eredmény mindkét esetben az, hogy a tüdő egy része elhal, így működésképtelen szövet keletkezik a tüdőben.

Kialakulását elősegíti a levegőszennyezés, a dohányzás, a toxinoknak való kitettség, más fertőzések és egyéb, ill. tüdősérülést okozó tényezők.

Radiológiai vizsgálatokban az életkor, az IL-6 szint és a gyulladás súlyosságának egyéb markerei független kockázati tényezőnek bizonyultak a tüdőfibrózis kialakulásában.

 

Feketéné Radó Barbara

dietetikus, egészségügyi tanár MSc

 

Hivatkozásjegyzék:

John, A. E., Joseph, C., Jenkins, G., & Tatler, A. L. (2021). COVID-19 and pulmonary fibrosis: A potential role for lung epithelial cells and fibroblasts. Immunological reviews, 302(1), 228–240.

Hamouche W, Bisserier M, Brojakowska A, Eskandari A, Fish K, Goukassian DA, Hadri L. Pathophysiology and pharmacological management of pulmonary and cardiovascular features of COVID-19. J Mol Cell Cardiol. 2021 Apr;153:72-85. doi: 10.1016/j.yjmcc.2020.12.009. Epub 2020 Dec 26. PMID: 33373644; PMCID: PMC7833205.

Halawa, S., Pullamsetti, S. S., Bangham, C., Stenmark, K. R., Dorfmüller, P., Frid, M. G., Butrous, G., Morrell, N. W., de Jesus Perez, V. A., Stuart, D. I., O'Gallagher, K., Shah, A. M., Aguib, Y., & Yacoub, M. H. (2021). Potential long-term effects of SARS-CoV-2 infection on the pulmonary vasculature: a global perspective. Nature reviews. Cardiology, 1–18. Advance online publication.